Pénztörténeti kiállítás

A régi, neves polihisztor gyűjtőkhöz hasonlóan Dr. Smidt Lajosgyűjteménye sem nélkülözhette a numizmatikai szekciót.

A gyűjtemény legkorábbi papír alapú fizetőeszközök a Nagy Francia Forradalom különböző címletű assignátái a 18. század végéről. Az 1848–1849-es szabadságharc időszakának bankjegyei, államjegyei, utalványai és városi kibocsátású szükségpénzei mellett megtalálható a Kossuth-emigráció New Yorkban kibocsátott 50 dollárosának egy példánya. Nagy mennyiségben szerepelnek a koronarendszer, a Tanácsköztársaság és a pengőrendszer papírpénzei. Szép sorozatai ismertek az ún. hadifogolytábori szükségpénzeknek és az I. világháborút követő inflációk városi szükségpénzeinek.

A közel 700 darab fémpénzt tartalmazó gyűjteményrész legkorábbi pénzei a hellenizmus korából, a Kr. e. 4–3. századból származó, különféle görög és egyiptomi veretek, majd a római köztársaságkor és császárkor pénzei. A középkori pénzek sorozatai az első magyar pénzzel, I. (Szent) István denárával indulnak. A legnépesebb sorozatot az újkori pénzek jelentik, a Habsburg-házból származó királyaink tallérjain és aprópénzein túl szép számban vannak benne a magyar nemzeti függetlenségi háborúk veretei, a Rákóczi-szabadságharc rézpoltúrái, libertásai és az 1848–1849-es szabadságharc krajcárjai is. A sort Ferenc József veretei és az 1892-ben bevezetett koronarendszer címletei zárják.

 

Orvostörténeti kiállítás

A kiállítás első emlékei, a csonteszközök, a gyógyszeres ládika a római kort idézik.

A 18. században a sebek ellátását és kezdetleges műtéteket a chirurgusok, sebészek végezték. Rangban felettük álltak az orvos-tudorok, a fizikusok. Vas megye fizikusának, Szalai Imrének a nevéhez fűződik a szombathelyi „füstferedő” megépítése.

1831-ben adták ki a Felső-Magyarországi Minervát, mely átlyuggatott lapjaival a füstöléses fertőtlenítés emlékét őrzi.

A neves tudósok dokumentumai között láthatóak a leckekönyvek, melyekben Semmelweis, Balassa, Dollinger aláírása látható.

Szombathelyen 1829-ben az Emberszerető Egyesület építtetett egy polgári betegházat, melyet később „Emberbarátok kórházának” neveztek el. A kórház utolsó igazgatója 1945-től 1949-ig dr. Smidt Lajos volt. 1950-ben a kórház beolvadt a megyei kórházba.

Az orvostörténeti könyvritkaságok szekrényében egyaránt megtalálhatóak a magyar nyelvű orvosi felvilágosító irodalom legértékesebb alkotásai, valamint a (kora)újkorban az orvosok könyvtárát alkotó nélkülözhetetlen kézikönyvek.

A patikaszekrény a két ablak közötti boltív alatt nyert elhelyezést. Az ónmázas fajanszedények mellett fehér mázas, színesen festett edények, keménycserép edények és porcelán edények, patikaüvegek és fatégelyek sorakoznak a szekrény polcain.

A második terem a Szombathelyen felállított I. világháborús tartalékkórház hadikórtermének részletét jeleníti meg.