Múzeumalapító emlékezete

A kiállításba lépve a múzeumalapító főorvos Dr. Smidt Lajos személyiségével ismerkedhetünk meg, az orvos, a művészeteket szerető költő és fáradhatatlan gyűjtő világába kerülünk.

Látjuk a lelkiismeretes orvos diplomáját, köpenyét, táskáját, fronton készült régi fényképek másolatát és a sebesült katonákból kioperált golyókat. Társasági életébe tagsági igazolványain, kiterjedt levelezésén keresztül pillanthatunk bele.

Versesköteteinek, novelláinak gyöngyszemei és gyűjteményével kapcsolatos gondolatai az audioponton hallgathatók.

Könyves szekrényéből kialakított vitrinben a gyűjtemény sokszínűségét a múmiától a dagerrotípiáig egy-egy érdekes tárgy szimbolizálja, melyeknek történetei a szekrény melletti monitoron megtalálhatóak.

Felesége portréja és családjáról készült képek, levelei a magánéletébe engednek bepillantást. Olajportréja Radnóti Kovács Árpád festőművész alkotása.

 

 

Régiségtár

A múzeum Régiségtárához az átvezetési pontot a kiegyezés korának szombathelyi származású igazságügyi minisztere, Horváth Boldizsár díszalbuma jelenti. A vörös bőrbe kötött díszalbum fedőlapját ezüst diadalív díszíti, az egykori városkapu, amelyet a 18-19. század fordulóján élő értelmiség romantikus, múltidéző elképzelése színezett ilyen díszesre.

Smidt Lajos a második világháborút megelőző években a Vasvármegyei múzeum régiségtárának őreként dolgozott önkéntesen orvosi hivatása mellett. Ennek a rendszerező munkának állít emléket a fiókos, böngészésre hívó „Régiségtár”, mely a teljes régészeti gyűjteményt bemutatja kronológiai sorrendben az őskőkortól az újkorig.

Mamutcsont, kőeszközök, a réz-, bronz-, vaskor használati tárgyai, ékszerei láthatók az első vitrinekben.

Ezeket követik ókori Savaria fazekasműhelyeinek, szentélyeinek emlékei. Páncéltöredék, fibulák, amphorák, terra sigillata töredékek rejtőznek a fiókokban.

Végül népvándorlás kori veretek, közép és újkori korsók, kályhacsempék, gyöngyöspárta láthatók a vitrinekben.

 

Hadikiállítás

A Régiségtártól a „Hadikiállítás” felé haladva egy lándzsa előtt tárcsapajzsba mélyített órát helyeztünk el, ezzel is emlékeztetve a múzeum jelmondatára „Tempus fugit” azaz „Rohan, elszáll az idő”.

A magyar történelem egyes fejezetei tűnnek fel, az első vitrinben Árpád kori kardokkal találkozunk, majd a kuruckor következik.

A Rákóczi szabadságharc korát Radnóti Kovács Árpád festőművész Vak Bottyánt ábrázoló szénrajza vezeti be. Rákfarkas sisakot, ágyúcsőöntő mintákat, Bezerédj Imre kuruc generális buzogányát és tarsolyát láthatjuk.

Az 1848/49-es szabadságharc relikviái között pecsétnyomókat, Kossuth Hírlapját, a Nemzeti Dal Pozsonyban nyomtatott első példányát szemlélhetjük meg, melletteük Aulich Lajos vértanú pohara, Lenkey János honvédtábornok tarsolya, Balassa János 48-as orvosprofesszor ezüst díszkardja és Guyon Richárd kókuszdió kulacsa helyezkedik el.

A kutatósarok fiókjaiban katonai kitüntetések, a felette a tablón sapkajelvények hívják felfedezésre a látogatót. Az I. világháborús vitrinben megtaláljuk az osztrák-magyar és orosz puskák, hadfelszerelési tárgyak, drótvágó olló, gyalogsági ásó, tölténytáska és a borjú mellett a hegyi harcokban nélkülözhetetlen jégvasakat is, mellette a hangzópontnál Ferenc József eredeti hangja hallható.

A hadikiállítás a következő teremben I-II. világháborúban használt kardokkal, szablyákkal, tőrökkel, díszpisztolyokkal, sapkákkal, csákókkal, kardbojtokkal fejeződik be.

 

Könyvtörténet

A régi könyvek gyűjteményében a lyoni, baseli, velencei nyomdászműhelyek legszebb kiadásait őrizzük. A legnagyobb csoportot a teológia és a vallási irodalom alkotja, majd a görög-latin klasszikus irodalom következik.

Prüss 1486-ban nyomtatott Bibliája aranylemezes iniciáléjával vonja magára a figyelmet.

A 16. században Aldus Manutius, a híres velencei mester teremti meg a mai kis alakú könyvet.

A 17. századi nagyságok közül kiemelkedik a németalföldi Elsevier család, amelynek leydeni és amsterdami műhelyében készült könyvei láthatók a szekrényben.

A szemben elhelyezkedő könyvszekrény a magyar anyagot mutatja be. 1626-ban nyomtatták Pázmány Péter Szent Bibliáját. Gazdagabbak a témák, életrajzok, útleírások jelennek meg.

Értékes a Wesselényi-összeesküvést leíró kötet, mely az 1671-es nürnbergi vagy a bécsi kiadvány későbbi kiadása. Lippay János botanikus művei a 17. század végéről származnak.

A kiállítás egyik legszebb darabja Mikes Kelemen Törökországi levelei, melyet Kultsár István adott ki Szombathelyen 1794-ben, és Siess Antal nyomdájában nyomtatták ki.